Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Levéltárak képes leírás - Olvasás.tlap.hu
részletek »

Levéltárak - Olvasás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: olvasas.tlap.hu » Levéltárak
Keresés
Találatok száma - 8 db
Baranya Megyei Levéltár

Baranya Megyei Levéltár

A Baranya Megyei Levéltár elődje, a Pécsi Állami Levéltár négy levéltári gyűjtemény (Baranya vármegye, Pécs város, Mohács város, illetve a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának) egyesítésével jött létre 1950-ben. E gyűjtemények története egészen az Árpád-korig visszavezethető. A török hódítás azonban nem csupán a megyeszervezetet számolta fel, hanem a magyar írásbeliség középkori emlékeit is jórészt megsemmisítette. A hódoltságot követő katonai, illetve kamarai igazgatás időszakából is csak áttételesen maradtak fenn helyi adatok, mivel 1704-ben előbb a kuruc, majd a szerb csapatok Pécs jelentős részét feldúlták, s e pusztításnak áldozatul esett városháza és levéltár egyaránt. Így folyamatosan csak a 18. század első évtizedétől maradtak fenn a vármegye és Pécs város iratai, székházaiban (a vármegye 1731-től) őrizve azokat egészen az 1950-es államosításig. Az egyesített levéltár a Király utcai volt Pénzügyigazgatóság épületében nyert elhelyezést, s ekkor kerültek ide a Baranya megyei községek polgári kori iratai, a közigazgatás és jogszolgáltatás területi szervei, a megyei és városi intézmények, testületek, és kisebb mértékben a családok és személyek iratai. Az állami levéltár 1968-ban a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. A Baranya Megyei Levéltár - mint igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmény.

Békés Megyei Levéltár

Békés Megyei Levéltár

Kutatói szempontból különösen értékesek a megyei szervek, a jellegzetes alföldi mezővárosok és nagyközségek gazdag fondjai, a gimnáziumok iratai. A vállalati iratanyagok között is találunk olyan széles érdeklődést kiváltó anyagot, mint a gyomai Kner-nyomda iratai. A léptékváltást jellemzi, hogy míg 1950-ben 600 irat folyóméter anyagot őrzött a levéltár, addig, az 1980-as évek elején ez a mennyiség meghaladta a 3000 folyómétert. A centralizált levéltári hálózat intézményeiben a selejtezés, a rendezés, a segédletkészítés egységes irányelvek szerint folyt. Egy idő után az iratanyag feltárása és rendezése mellet kibontakozhatott a levéltár tudományos és közművelődési tevékenysége is. A nagyobb arányú kutatási, könyvkiadási tevékenység az 1965 és 1982 között a levéltár élén álló Szabó Ferenc irányítása alatt indult meg. Jelenleg levéltárunk különálló kiadványok mellett öt sorozatot jelentet meg: a Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból című sorozat a 27., a Közlemények Békés megye és környéke történetéből a 11., a Gyulai Füzetek a 18., a Körösök Vidéke az 5. kötetnél jár, a Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2006-tól jelenik meg. 2008-ban készült el a levéltár első DVD-je az intézményben őrzött kéziratos és nyomtatott térképekről. A levéltár része egy egyszemélyes könyvkötő és restauráló műhely.

Budapest Főváros Levéltára

Budapest Főváros Levéltára

Levéltárunk története szorosan összefügg Budapest történetével, az igazgatás, a hivatali funkciók változásaival. A török alóli felszabadulást - 1686-ot . megelőző évszázadok városi életéről, igazgatásáról főként közvetett forrásokból rendelkezünk ismeretekkel, mert a városok régi iratai a felszabadító harcok során szinte teljesen megsemmisültek. Csupán néhány tucat oklevél, s egyéb városi irat maradt fenn ezekből az évszázadokból. A levéltár birtokában lévő legrégibb dokumentum egy 1300-ból származó oklevél. A közvetlen állami irányítás 1968-ban szűnt meg, ekkor került a levéltár a fővárosi tanács - ismét tehát a helyhatóság - kezelésébe. Az ezt követő több mint két évtized nagyarányú fejlődést eredményezett - főként a létszámgyarapodás, a technikai felszereltség, a levéltár kiadványtevékenysége, a helyi várostörténeti és közművelődési feladatok megszaporodása tekintetében, - bizonyos mértékben azonban a belső szakmai munka rovására. Nagy kihívást jelentett ezért ezekben az években az a kettős feladat, mely mind a levéltárban levő értékes források feltárására, a használhatóság javítására irányuló szakmai követelmények, mind pedig az új demokratikus berendezkedésből fakadó közigazgatási jellegű feladatoknak együttesen igyekszik eleget tenni. 2004-ben a Levéltár új épületbe költözött, amely változás lehetővé tette a korábban öt telephelyen őrzött iratanyag egyesítését.

Győr-Moson-Sopron Megyei Soproni Levéltár

Győr-Moson-Sopron Megyei Soproni Levéltár

Levéltárunk Sopron város és Sopron vármegye levéltárainak 1950. évi egyesítésével jött létre, amikor Sopron megyét, mint önálló törvényhatóságot megszüntették, illetve összevonták Győr-Moson megyével. Az intézmény elnevezése kezdetben Soproni Közlevéltár, 1952-től Soproni Állami Levéltár, majd 1968-tól Győr-Sopron Megyei 2. számú Levéltár. Az intézmény 1983. január 6-tól az újonnan létrehozott Levéltári Igazgatóság része, elnevezése: Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Levéltára. 1993. január 1-jétől újra önállósodott, ekkor vette fel mai nevét. Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára ma önálló költségvetési szerv, fenntartója a megyei önkormányzat. A szakmai felügyeletet a szakfelügyeleti rendszer közbeiktatásával a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Levéltári Osztálya és a Magyar Országos Levéltár gyakorolja. Az intézmény Sopron város és az egykori Sopron megye történeti értékű iratait őrzi. A megyei anyag részeként 1918-ig nálunk található az Ausztriához csatolt kismartoni, nagymartoni, felsőpulyai járások és a hozzájuk tartozó települések iratanyagának jelentős része, valamint 1950-ig az akkori közigazgatási változások során Vas megyéhez csatolt csepregi járás fondképzőinek iratai.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár

A levéltár iratanyaga jelenleg 7500 folyóméter. Az újonnan bekerülő iratanyag elhelyezését - remélhetően hosszabb távra - a 2002-ben átadott új raktárépület biztosítja.raktár Levéltárunk legkorábbi eredeti irata egy 1422-ből származó birtokadományozási oklevél, amely a Blaskovich család iratai között található. A Mohácsi vész előtti időszakból mindössze három oklevél maradt fenn a levéltárban. Paleográfiai ritkaságnak tekinthetők a Jászberény és Mezőtúr város levéltárában a török hódoltság korából fennmaradt török nyelvű oklevelek. A feudális kori iratanyag jelentős részét a Jászkun Kerület önálló irategyüttese képezi, amely a XVIII. század elejétől folyamatosan, jól kutatható állapotban található meg. Jelentős forrásértéke van a különböző időszakokból fennmaradt országos és helyi személyi, vagyoni és egyéb jellegű összeírásoknak. 1876-tól a legfontosabb megyei forrásanyag a Törvényhatósági Bizottság jegyzőkönyvei és az alispáni iratok. A háborús és egyéb pusztítások az iratokban is komoly veszteségeket okoztak, ezért az egyes városok és községek anyaga eltérő időpontoktól és teljességgel található meg. Gazdag iratanyag maradt fenn például Jászberény, Kisújszállás, Túrkeve, Jászapáti, Jászkisér, Kunszentmárton városából, míg a korábban Heves-Külső Szolnok megyéhez tartozó településeknek szinte egyáltalán nem került a levéltárba feudális kori anyaga.

Magyar Nemzeti Levéltár

Magyar Nemzeti Levéltár

A Magyar Országos Levéltárban állampolgárságra, foglalkozásra vagy életkorra való tekintet nélkül bárki szabadon, ingyenesen kutathat. Ezt a jogát azonban mindenki csak úgy gyakorolhatja, hogy egyidejűleg tekintettel van a közérdekre és más személyek jogos érdekeire. A levéltárnak minden lehetőt meg kell tennie a levéltári anyag hosszútávú megőrzésének biztosítása érdekében, és jogszabályba foglalt kötelessége biztosítani a személyes adatok védelmét. Ennek érdekében egyes különösen értékes, gyakran kutatott vagy rossz állapotú irategyüttesek kutatását csak másolatban teszi lehetővé, az adatvédelmi szempontból kutatási korlátozás alá eső iratokba való betekintés engedélyezést pedig a jogszabályban előírt feltételekhez köti. A levéltári kutatás feltételeit a Levéltári törvény szabályozza.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár

Kiadványaink, közművelődési programjaink, tudományos konferenciáink érdeklődésre tartanak számot. Kiemelt rendezvényünk a szeptemberi nemzetközi levéltári nap, valamint a Múltról mindenkinek sorozat, amelynek keretében minden hónapban előadásokat, kiállításokat, könyvbemutatókat szervezünk. A levéltár őrzött anyagáról, kiadványairól, programjairól, az intézmény működési rendjéről, munkatársairól 1996 óta információt kaphatnak az érdeklődők rendszeresen megújuló honlapunkról is. Intézményünk a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 13-16. §-a szerint általános levéltár, amely alaptevékenysége során az 1990. évi LXV. törvény 70. § (1) bekezdés a./ pontjában, az 1991. évi XX. törvény 111., 116., valamint 118-120. §-aiban, a közlevéltárak és nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendeletben, illetve egyéb jogszabályokban illetékességébe utalt levéltári feladatokat látja el. Fenntartónk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés volt 2011. december 31-ig. 2012. január 1-től október 1-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ alá tartoztunk. Jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeként működünk.

Vas Megyei Levéltár

Vas Megyei Levéltár

Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre, amikor az 1950. 29. sz. törvényerejű rendelet Vasvármegye és Szombathely város levéltárait egységes szervezetté nyilvánította. A minisztérium közvetlen irányítása alatt álló intézmény 1952-1967-ig Vasmegyei Közlevéltár néven működött. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, kormányhatározat alapján, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven, Vas Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága hatáskörébe került. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. A megyei archívum helyiségeit 1779-ben a megyeháza földszintjén alakították ki. A rohamosan szaporodó iratanyagot a XIX. században már a megyeháza pincéjében is tárolták. A levéltár megfelelő elhelyezésére a megszűnt megyebörtön dologházának bepolcozása után, 1890-ben került sor. A jegyzőkönyveket és fontosabb iratokat 1944-ben Ausztriába szállították. A dokumentumokat tartalmazó ládák, a grazi levéltárból, csak 1948-ban kerültek vissza Szombathelyre. Az 1945. március 4-én Szombathely belvárosát bombatámadás döntötte romba. Ekkor a megyei levéltár épületében is hatalmas károk keletkezett. 1998 decemberében döntött a parlament arról, hogy Vas megye több mint egy milliárdos címzett támogatást kap a levéltár felújítására. Az új épülettel bővített intézmény avatására 2002. februárjában került sor.

Tuti menü